1. nap:
A kora reggeli órákban Székesfehérvárról indultunk. Utazásunk első állomása Kassa, Rákóczi és Márai városa volt. Városnézésünk során megismerkedünk Kassa nagy alakjainak történetével, első sétánk Márai Sándor szobrához (alkotó Gáspár Péter) vezetett. A tanulók még részletesen nem ismerkedtek meg az ő munkásságával, ezért felolvastuk a Mennyből az angyal című verset, és idegenvezetőnk elmondta Márai kassai kötődését és életútját. Ezt a szoborral való fotózkodás követte, nagyon inspiráló volt a korabeli atmoszférát felidéző szobor látványa. Útközben a székesegyház felé megnéztük Esterházy János magyar politikus mellszobrát, megismerkedtünk tevékenységével és a szobor történetével. Ezáltal már a tanulók betekintés kaphattak a kisebbségi lát tragédiáiba. Rákóczira emlékezve megnéztük a Rodostó-házat és tiszteletünket tettük a Fejedelem sírjánál a Szent Erzsébet székesegyházban. A Szent Erzsébet-székesegyház lenyűgöző méreteivel, csodálatos atmoszférájával nagy hatást tett a tanulókra. Utunkat folytatva elmentünk Krasznahorka vára alatt, amit sajnos még mindig rekonstruálnak a 2012-es tűzvész óta, de megálltunk egy fotószünetre és megnéztük néhai tulajdonosainak Andrássy Dénes és feleségének mauzóleumát. Estét a közelben Várhosszúréten a Jozef Pardikta Centerben, magyar magánpanzióban töltöttük. Itt vacsorát és másnap reggel reggelit kaptunk.
2. nap:
Reggeli után a tanulók ebédre szendvicset készítettek maguknak a panzió által biztosított alapanyagokól. Utána indultunk útnak. Az Andrássy család vendégeként, meglátogattuk Betlér kastélyát, ahol a család a nyarat töltötte. Csodálatos kertje, a kastély gazdag vadászgyűjteménye lenyűgöző. A gyerekekre nagy hatással volt a főúri életmód szépsége és gazdagsága, a sok történelmi eseménnyel való kapcsolat. Külön örültek a szép időben a parkban tett sétának. Majd északra indulva a Kárpátok legmagasabb láncainak megcsodálásával folytatjuk napunkat. Buszunkkal elérve a Magas-Tátra lábát felkerestük a Csorba-tavat. A tó látványa mindenkit lenyűgözött, mivel a 20 m mélységű tavat hó és jég borította. Mivel 0,64 km hosszúságú és 0,6 km széles, emiatt könnyen körbe tudtuk sétálni. A nap zárásanént a híres „Fekete várost”, Lőcsét néztük meg: a Városháza már ismerős volt az előkészítő órán látott filmből (Mikszáth Kálmán: A fekete város megfilmesített változata, rendezte Zsurzs Éva, 1970-71), a Szent Jakab-templom érdekes történeteket tartogatott, a szégyenketrec pedig mindenki fantáziáját felkeltette. A várost a Rákóczi -féle szabadságharc alatt egy „fehér asszony” adta az ellenség kezére. Este visszatértünk szálláshelyünkre, ahol finom vacsora várt, persze a fiúk még fociztak egyet.
3. nap:
A reggeli és a szendvicskészítés után elhagytuk az első szálláshelyet. A délelőtt Rozsnyón meglátogatjuk az Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának hetedikes diákjait egy kis közös ismerkedésre, játékra. Az iskoláról megtudtuk hogy kb. 160 diákjuk van, mindegyik diáknak magyar az anyanyelve. Ebbe az iskolába 1. osztálytól 9. osztályig járnak a gyerekek. Tetszett nekünk hogy hozzánk hasonlóan eleven diákok ők is, a két csoport jól megértette egymást. Az ismerkedést séta és fagyizás zárta. Délután folytattuk irodalmi túránkat, hiszen Alsósztregován született Madách Imre, akinek kastélya őrzi emlékét és a kastély kertjében áll különleges síremléke. A kertben tett séta nagyon sok érdekességet fedett fel. Rekonstruáltuk a Madách család családfáját, a Madách-művek keletkezésénekkörülményeit, Az ember tragédiája fordítóit és inspirálóit. Ezután nagy írónk szülőházát nézzük meg Mikszáthfalván. A nagy palóc munkássága a Szent Péter esernyője című regény kapcsán már ismert volt, érdekesnek tartották az egykori palóc falut összevetni a maival. Majd Losonc melletti szállásunkra hajtottunk és megvacsoráztunk. Itt is 2 éjszakát töltöttünk.
4. nap:
Reggeli után a bányavárosok felé indultunk. Mivel minden királynak, fejedelemnek szüksége volt anyagi forrásokra, így a Felvidék egyik legfontosabb „kincsesbányái” voltak a bányavárosok. A sok közül kettőt néztünk meg. Selmecbányán a városban körbe sétálva megnéztük az ország első bányászati és erdészeti szakiskoláját, melyet még Mária Terézia alapított. A város határában felsétáltunk a Kálváriára, ahol gyönyörű látvány tárult elénk. Buszra szállva utaztunk Körmöcbányára. Sajnos a selmecbányai séta miatt egy kicsit megcsúsztunk az idővel, így Garamszentbenedeket csak kívülről láttuk. Ezt követően elértük Körmöcbányát, ahol a híres és értékes körmöci aranyakat verték. Körmöcbánya fontos bányászati központ volt a középkorban, hozzájárulva a Magyar Királyság gazdaságához és politikájához. Kiemelkedő pénzverő hely volt Európában, és kulturális központként is fontos szerepet játszott. A Szent Háromság-szobra a város központjában magaslott. A körmöci vár, a várdomb a város legrégebben lakott területeihez tartozik. A várat a 14-15. században emelt középkori épületek együttese alkotja, amelyeket kettős erődítmény véd, melyhez Szlovákia területén a legjobb állapotban fennmaradt városvédő falak csatlakoznak. Sok információval lettünk gazdagabbak a múzeumban és az idegenvezetésnek köszönhetően, és persze szép fotók készültek. Este visszatérünk szálláshelyünkre.
5. nap:
Az utolsó nap Ógyallán a csillagvizsgálóban vettünk részt egy hosszabb programon. Ezt a helyet 1871-ben hozta létre Dr. Konkoly-Thege Miklós, Európában az elsők között. A legjobban felszerelt magán csillagvizsgálók közé tartozott, amit később a Magyar Államra hagyott. Dél-Szlovákiában, Ógyalla központja parkosított részén található a legrégebbi és legismertebb felvidék csillagvizsgáló. Pihenőt tartottunk Révkomáromban, sétáltunk a városközpontban, megnéztük az Öregvár bejáratát, a Jókai Színházat, a Jókai-szobrot és az Európa-udvart. Székesfehérvárra az esti órákban érkeztünk vissza.
