Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola

HAT-KP-1-2022/1-000020
Szlovéniai magyarok hagyományai

1) 2023. április 18.

Az első napon Lendva látványosságait látogattuk meg, a város a szlovéniai magyarok központja. Először a várat néztük meg, ami eredetileg a Bánffy család tulajdonát képezte. Ezután átkerült az Eszterházy családhoz, akik I. Lipót, Habsburg uralkodó tiszteletére L alakban átépítették. Egy magyar nyelvű rövidfilm után több kiállítást is megtekintettünk, rengeteg érdekes, az Őrség néprajzához kapcsolódó eszközt láthattunk, pl. egy áram nélkül működő mosógépet, vagy a sajátos batikolt tojásokat. Nagyon érdekesnek tartottuk, hogy rengeteg minden ki volt írva magyarul, bár sejthettük volna, mivel Lendva a legnagyobb magyar lakta település. Sokat időztünk Zala György szobrász emlékszobájában. Ezt követően a Bánffy központban meghallgattuk Sós Mihály (Misi) előadását a helyi magyarság történelméről, szokásairól, életéről, a vegyes nyelvű iskolákról. Számunkra különösen érdekes az az információ, hogy a tanórák két nyelven folynak és a diákok választhatnak, hogy milyen nyelven válaszolnak a kérdésekre. Nekünk egy kicsit mulatságos volt, amikor előadónk a muravidéki magyar tájszólást mutatta be nekünk. Beszélt Hadik Mihály múmiájáról is, és a hozzá fűződő legendákról. Még elmondta azt is, hogy 2021-ben Szlovénia Guinness rekordot állított fel a világ legnagyobb bográcsával, (mint étel) ami 1805 kg-ot nyomott. Megtekintettük a Szent Katalin templomot is, idegenvezetőnk Szent Katalin története mellett bemutatta a barokk templomot, majd egy főhajtásra megálltunk Szent István szobra előtt. Ezt követően megnéztünk egy zsinagógát kívülről, ami már galériaként funkcionál, és a vele szemben lévő, Makovecz Imre által tervezett kulturális központot. A szállásunk felé utazva felkerestük a vendvidéki Belatincot, melyet több magyar arisztokrata (Bánffyak, Csákyak, Zichyek) család birtokolt. A Szent Lászlóról elnevezett barokk-neobarokk templom a Muravidék egyik legjelentősebb építménye, amely a Zichy család temetkezési helyéül is szolgált. A templom közelében áll a Zichy-vár, amelynek a középkorban védelmi szerepe lehetett, egykor vizesárok vette körül. A legenda szerint a várkastélyt és a templomot alagútrendszer kötötte össze. A vár hangulatos, bár erősen felújításra szorul.


2) 2023. április 19.

Az első reggelink, valamint az előző naphoz képest rövidebb buszozás az un. hetési falvakon keresztül vezetett Dobronakra, ahol az első állomásunk egy orchidea farm volt. Vezetőnk elmesélte, hogy évi 2 millió orchideát nevelnek üvegházakban geotermikus energia felhasználásával. Megismerhettünk továbbá olyan egzotikus növényeket is, mint a tarkalevél, szarvasagancspáfrány és könnyező pálma. Vásárlási lehetőségünk is volt, az ott termesztett orchideák közül. A falu több magyar kézművesnek is otthont ad, mi a kosárfonás rejtelmeivel ismerkedhettünk meg.A bántornyai templomban folytattuk az építészeti stílusokkal való ismerkedésünket. Anita, az idegenvezetőnk sokat mesélt Aquila Jánosról, aki a Szent László legendákat freskók formájában örökítette meg itt, ill. az Őrség magyar részén, Velemérben. Miután megtudtuk, hogyan készülnek a freskók, saját szemünkkel és közelről is megtapasztalhattuk őket. Különösen érdekes volt egy szűk átjárón átmenni a gótikus templomból a barokk részbe. Egy rövid megálló erejéig Zsitkóc településen a Deák család egykori lakóházánál emlékeztünk meg a haza bölcséről, az épület napjainkban önkéntes tűzoltóságként működik. A Hancsik tanyán újra megtapasztaltuk a muravidéki kiejtést, a házigazda, Józsi sajátos humorát. Igazi magyar vendégszeretetben részesültünk, mesélt nekünk a fürjtartásról és megkóstolhattuk a fürj tojást különböző formáiban, például: nyersen, főzve, füstölve és ecetes lében.A nap információkban gazdag része után egy rövid sétát is tettünk a Bakonaki-tó körül, Anita mesélt nekünk Szent Vidről és az energiapontokról. Alsómarácon a Passero család csokimanufaktúráját látogattuk meg, ahol belevetettük magunkat a csokoládé készítés és kóstolás rejtelmeibe.


3) 2023. április 20.

Egy hosszabb utazás közben, amikor Ljubljana, a főváros felé tartottunk, az idegenvezetőnk mesélt pár dolgot Szlovéniáról és képeket is mutatott. Többek között a címeréről, arról, hogy rengeteg erdője és barlangja van, az elismeréseiről, a festett méhkaptárokról és még sok másról is. Érkezés után megtekintettük a várat, közben Anita elmesélte nekünk, hogy itt raboskodott első magyar miniszterelnökünk Batthyány Lajos gróf. Megtekintettünk több hidat a Ljubljanica folyó felett. Sétáltunk a parton, megnéztük a Sárkányos hidat, melynek négy sarkán sárkány szobor áll, a Vargák hídját, valamint a Hármas-hidat, mely három hídból álló hídcsoport. Kettő híd gyalogos, egy pedig autós híd volt régebben. Újabb barokk templommal, a Szent Jakab templommal ismerkedtünk. A téren meghallgattuk a szlovének egyik híres költőjének, France Prešeren történetét. A szerelmes történetet nem végződött túl jól, a költő és a szerelme sohasem lehettek egy pár. Buszunkhoz sétálva nagy örömünkre sikerült elcsípnünk az órajátékot is. Újabb hosszú buszozás után tértünk vissza Muraközbe, ahol még két látnivaló várt bennünket. Idegenvezetőnk mesélt az őrségi haranglábakról, majd Göntérházán meg is néztünk egyet, közben is azt is megtapasztaltuk, hogy tényleg szoknyája van. Kapornakon házigazdánk, Erika várta a csapatot, röviden bemutatta nekünk a település büszkeségét, a tájházat. Több szobába, épületbe tértünk be, rengeteg fénykép, használati tárgy, bútor, eszköz mutatta be a korabeli parasztság életét. Többen felfigyeltünk és érdeklődéssel tanulmányoztuk azt a kimutatást, mely a heti étrendet mutatta be.

4) 2023. április 21.

A kora reggeli bepakolás után elindultunk és egy kis várossal, Celjével ismerkedtünk. A Cillei család töri órákról már ismerős volt nekünk, ők voltak az urai ennek a térségnek. Maga a városka egy kis időutazás volt a középkorba. Ezt követően érkeztünk a Dráva folyó menti Ptuj településre, mely Szlovénia legrégebbi városa. Itt megnéztük egy újabb templomot és egy oszlopot, mely híres római kori emlék.