Drezdai Csereprogram

Iskolánkba, a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumba, egy csereprogram keretein belül júniusban immár harmadik alkalommal érkeztek a Dresden- Klotzsche gimnázium diákjai, hogy velünk, fogadó diákokkal együtt felfedezzék hazánk szépségeit.

A program második felében mi, magyarok látogattunk el Szászország fővárosába, Drezdába.

Szeptember harmadikán izgatottan indultunk el Budapestről a Hungária Expresszel. A kalandos vonatút után végül késő este értük el a drezdai vasútállomást, majd boldogan üdvözöltük német barátainkat. Jó volt mindenkit viszontlátni, ők is örültek nekünk. Alighogy kipihentük a 10 órás út fáradalmait, másnap meglátogattuk az iskolát. Az igazgató úr üdvözölt minket, majd körbejártuk az épületet. Az első programunk a városban a Semperoper megtekintése volt. A színes mennyezeten a legismertebb német írók és zeneszerzők neveit olvashattuk és legnagyobb örömünkre egy balett órára is bemehettünk, ahol a táncosok fellépésre gyakoroltak. Ezután szabad program keretében a német diákokkal vásárolni mentünk.

Másnap reggel az első három tanítási órán vettünk részt, így megtapasztalhattuk, milyen egy irodalom-, történelem-, vagy akár biológiaóra Németországban. A cserediákokkal nagyon jól kijöttünk, hiszen barátságos, segítőkész emberek. A nyelvgyakorlás érdekében igyekeztünk minél többet beszélni velük és akkor is elmagyarázni, hogy mit szeretnénk, ha éppen nem tudtuk az adott szót. A nap további részét Meißenben töltöttük. Megtekintettük a dómot és sétáltunk a végeláthatatlan dimbes-dombos szűk utcákon. Mikor visszaérkeztünk Drezdába, busszal mentünk városnéző körútra, ahol gyönyörű fényképeket készítettünk a városról. Este a diákokkal az Elba partján ültünk és néztük a kivilágított épületeket, amelyek szinte elvarázsoltak minket.

A péntek reggelt ismét óralátogatással kezdtük, majd a Prager Straße hatalmas üzleteit és a hajdani NSZK idejéből származó épületeket és szökőkutakat néztük meg. A nap végén még a Zwingerbe és a Frauenkirchébe is ellátogattunk. Az utolsó este tiszteletére az iskolában grillpartit tartottunk, amelyen mind a diákok, mind a fogadó családok részt vettek. Az este folyamán megnéztük a Magyarországon készült videofelvételeket és visszaemlékezve jókat nevettünk saját magunkon.

A szombati napot tanáraink nélkül a fogadó családokkal töltöttük. Néhányan egy csoportba verődve túrázni mentünk a Szász Svájcba, de volt olyan, aki kalandparkba, és volt, aki fesztiválra ment.
Bizony mindenkinek könnyes volt a szeme az esti szomorú búcsúzásnál, de megígértük egymásnak, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot, hiszen ez egy életre szóló barátság kezdete is lehet. Hosszú percekig integettünk a vonat ablakából és megkezdődött reggelig tartó utazásunk vissza Magyarországra.

Ez a pár nap mindenki számára életre szóló élmény marad, köszönetet mondunk tanárainknak és szüleinknek, akik mindezt a csereprogramot megszervezték és lehetővé tették számunkra.

Ilyés Ivett Bernadett 11.C