8000 Székesfehérvár, Budai út 7. Elérhetőségek Telefon: +36 22 506-162, +36 22 506-472 Fax: 06 22 506-472 @sztelekiblanka
Séta 2009
A lejátszó másik oldalán
Mint egy normális nyolcadikosnak, nekem is megvolt a lehetőségem arra, hogy az iskolai bulikban én is a pad tetején táncoljak, én kérjem a számokat vagy csak üljek a barátaimmal a sarokban és nézzem, ahogy mások ezt teszik. De valahogy engem nem ez a része érdekel. Sokkal inkább az foglalkoztatott, hogy hogyan lehet úgy összerakni a zenét, hogy folyamatosan szóljon, ráadásul a tempót megtartva. Ezért döntöttem úgy tavaly nyáron, hogy én is kipróbálom ezt a műfajt. Először pc programokkal próbálkoztam, később egy, majd most már két lejátszóval és egy keverővel szerkesztgettem a zenét. Ebben az évben a telekiben két-három bulin is én csináltam a zenémmel a hangulatot, és szeretném ezt a számot növelni. Nem mondhatom, hogy van rossz oldala is ennek, inkább csak kellemetlen, amikor a tipikus „ezt a számot be tudod rakni” kérdést vissza kell utasítanom, mert nem passzol a stílus, a ritmus, vagy éppen senkinek nem tetszik az a zene. Egyszóval én szeretek dj lenni…
Pálinkás Péter 8.B
Egy fontos döntés
Most, hogy a nyolcadik osztály felét magunk mögött hagytuk, egy új, lényeges kérdés tűnt fel mindegyikőnk előtt. A következő tanévben kezdjük meg tanulmányainkat a második idegen nyelv terén. Mikor döntés elé kerültünk, az egész osztály a „Te mit választottál?”, illetve a bonyolultabb „És miért?” kérdésektől morajlott. Iskolánk széles választékot nyújtott, volt lehetőség angol, német, francia, spanyol, olasz és orosz nyelvekben való elmélyedés mellett elkötelezni magunkat. Fontos szempont lehetett a még oly távolinak tűnő munkahely választása, és a magam részéről szívesen fogadtam szüleim tanácsait is. Végső soron remélem jól döntöttem, és sikeresen fogom tudni használni a német nyelvet, és az osztálytársaim is helyesen döntöttek.
Bognár Zsolt 8.B
Van korhatár, de minek?
Igen a dohányzásra gondolok. Igaz, hogy elméletileg 18 éven aluliak számára nem kiadható, de aki rá akar gyújtani, az úgyis megteszi. Korhatár ide vagy oda. De minek gyújtanak rá a fiatalok? Gondolom eleinte csak a buli kedvéért. Majd nem bírják kivárni a következő party-t, így suli után, esetleg szünetekben is elszívnak pár szálat. Szépen lassan függők lesznek. Leszokni már ennél nehezebb. Ha le is akar szokni egyáltalán az illető nehéz dolga van. Hiszen baráti társasága nem változott, ők ugyanúgy dohányoznak mint előtte. Nagy a kísértés hogy rágyújtson az ember. A barátait pedig nem fogja csak azért otthagyni, hogy leszokhasson. Így hát nincs más választása annak akit zavar, hogy környezetében űzik e káros szenvedélyt, tűri. Esetleg próbálja jobb belátásra téríteni barátait, hátha egyszer sikerrel jár. J
Csaba Zsanett 8.B
Vajon felvesznek?
Az általános iskola végéhez közeledvén egyre inkább gondolkodni kell, hogy hogyan tovább. Egyesek már hatodik osztályosként, mások nyolcadik osztályban kerülnek át gimnáziumba. A hatodik osztályos gyerekek még nem gondolják olyan komolyan a bekerülést, hiszen van még egy esélyük, ők általában csak 1-2 gimnáziumba felvételiznek, míg a nyolcadikosok nem ritka hogy 4-5 intézményt is bejelölnek. A januárban megtartott központi felvételi magyar és matematika részből tevődik össze. A diákok heteket, hónapokat töltenek füzeteik átnézésével és gyakorlással. A fiatalabb csapatok sajnos valamivel kevesebb eséllyel indulnak neki a feladatsornak, hiszen őket egyáltalán nem készítik föl iskolájukban, csak önállóan készülhetnek. Még az is előfordul, hogy megpróbálják őket lebeszélni a felvételiről. Ennek oka valószínűleg az, hogy az iskolák nem szeretnék idő előtt elveszíteni tanulóikat. A nyolcadikosoknak annyival könnyebb, hogy ők rengeteg előző években használt feladatsort kapnak az iskolában gyakorlás céljából. A pontszámokat az iskolába bemenve megtekinthetik a szülők és a diákok, reklamálhatnak az esetleges javítási hibákért, és lefénymásoltathatják a feladatsort. A gyerekek nem tudhatják, hogy a többi iskolában esetleg más osztályokban milyen pontszámok születtek, mindenki csak reménykedhet, hogy elegendő pontot ért el. Ám azt hogy felvették-e, és azt hogy hova, csak tavasszal tudhatják meg. Addig mindenki csak izgulhat és várhatja az eredményeket.
Nyíri Donát 8.B
Egyre népszerűbb a yo-yo
A mai világban a legtöbb gyerek számítógépezik, tévézik, vagy csak egyszerűen benn ücsörög a szobájában. Az osztálytársaimmal viszont, egy érdekes hobbit űzünk, amit a friss levegőn is lehet csinálni ez pedig nem más, mint a yo-yo-zás. Az osztályban jelenleg 6-an yoyo-zunk és ez a szám még növekedni fog. Motivációként szolgál a minél látványosabb és nehezebb trükkök elsajátítása.
A mai világban a gyártók már olyan modern yo-yo-kat készítenek, amelyekkel nagyon bonyolult trükköket is meg lehet csinálni. Ezek a yo-yo-k már rendelkeznek egyedi csapágyakkal, némelyik gumigyűrűvel , és élénk színvilágukkal látványosabbá teszik a mutatványt.
A yo-yo-zás ma már olyan népszerű, hogy minden évben megrendezik az MYYB-t vagyis a Magyar Yo-Yo Bajnokságot, de nemzetközi szinten is nagy népszerűségnek örvend, mivel szintén évente tartják a Yo-Yo Világbajnokságot.
Denke Dominik 8.B
Emeletes monstrum az olvasókért
A Séta program keretében osztályommal a Pannon Lapok Társaságának veszprémi nyomdájába látogattunk. Ez a Dunántúl legfejlettebb nyomdája.
A raktárban több mint egy tonnás, és húsz km hosszú papírtekercseket tárolnak. Évente hétezer tonnát használnak a nyomtatáshoz.
Majd láthattuk, a csúszka segítségével hogyan kerül a több emelet magas nyomdagépbe a papír, és hogyan fut végig a tornyokon. Azután kalauzunk, Nagy Attila elmondta, négy színnel dolgoznak: magentával, ciánnal, sárgával és feketével. Persze vannak úgynevezett direktszínek is, amelyeket nem kevernek. Ilyen a „sportszelet-zöld” is. Minden alapszínhez készítenek egy alumíniumlemezt, amin csak az olyan színű részek vannak. Így a nagyon frissen, a nyomtatás kezdete előtt nem sokkal befutott híreket már nem lehet színezni. Miután minden szín egymás után a papírra kerül, a gép felvágja és félbehajtja az újságot. Ezután egy szalagon fut ki a késztermék, de a mellékleteket, szórólapokat csak most fogják behúzó-gépekkel beletenni. Majd kötegelik, felcímkézik, és mehet a terjesztőkhöz.
Ahhoz, hogy mi reggel elolvashassuk az újságot, sokan egész éjjel dolgoznak. Ez tényleg nem semmi!
Ocskay Klementina 8.B
Sítábori élmények
A nagy félévzárási hajtás után mindenkinek szüksége volt egy kis pihenőre. Sajnos, ez csak azok számára jött el, akik jelentkeztek az iskola által megszervezett sítáborba, mely január 18-24-ig tartott.
A síelni vágyó telekis diákoknak az indulás reggelén igen korán kellett kipattanni az ágyból, mégis mindenki friss volt a bepakolásnál, tudván, hogy másnap már együtt síelhetnek Gerlitzen lankáin, vagy éppen a sípályák alján található „hüttékben” fogyaszthatják gőzgombócaikat, vagy az egyéb osztrák specialitásokat.
Az iskolából rengetegen jelentkeztek a táborba. Két hatalmas busszal indultunk útnak, majd röpke hét óra alatt meg is érkeztünk a szálláshelyre, ami a gerlitzeni síparadicsomtól mindössze 15 percre helyezkedett el. A szálláson dolgozók jó szívvel fogadtak bennünket és bármikor segítségünkre siettek, ha szükségünk volt rá.
A délutánokat a szálláshelyen beszélgetve, vagy játszva töltöttük el, sőt, nagylelkű szállásvezetőnk azt is megengedte, hogy használjuk a medencét, és a szaunákat is. Szerdán pedig ellátogattunk Villach-ba, a közelben fekvő kisvárosba, ahol körülnézhettünk a boltokban, feltölthettük a készleteinket.
Habár az időjárás nem kedvezett a síeléshez, mégis kellemesen telt el a hét. Az iskola testnevelő tanárainak, és a többi felnőttnek, akik a sítudásunk fejlesztésében segédkeztek, sokat köszönhetünk, hiszen erre a szép időszakra még nagyon sokáig emlékezni fogunk.
Szabó Sára 8.B
Telekisnek lenni jó!
A Teleki Blanka Gimnáziumról a legtöbb fehérvárinak hasonló dolgok jutnak eszébe: nehéz felvételi, magas követelmények, sok tanulás.
A felvett elsős diákokat azonban valami egészen más ragadja meg, amikor részévé válnak az iskola életének. A sok tanulás valóban jellemzője a Telekinek, de e mellett pezsgő diákélet, munkáját magas szinten végző diákönkormányzat, egy népszerű DÖK-elnök, valamint kulturális és szabadidős programok sokasága teszi élvezetessé az iskolai mindennapokat. A gólyák avatásától kezdve, a színház és múzeumlátogatásokon át egészen három napos terepgyakorlatig és az egy hetes sítáborig terjed a tartalmas kikapcsolódást nyújtó események sora.
A diákélet legnagyobb, legjellemzőbb rendezvénye talán a Telekis Napok. A végzős osztályok egy héten keresztül tartó folyamatos zenés kampányukkal hívják fel magukra a város figyelmét, de az iskola falain belüli hangulat sem hasonlítható össze az átlagos napok légkörével. Külsős előadók, ismert vendégek, valamennyi osztály saját készítésű műsora, a DÖK által összeállított évente változó programok, ezek mind hozzá tartoznak az év első számú telekis eseményéhez.
Ilyen színes háttér mellet a tanítási napok nem csupán kötelezettséget, hanem örömforrást is jelentenek a tanulók számára, akik ezért nehezebb feladataikat is szívesen végzik.
Az érettségi felé közeledve azonban megváltoznak a dolgok. A tanulmányi elvárások egyre súlyosabb teherként nyomják a diákok vállát, a felsőoktatási felvételi rendszer miatt kötelezően elvárt jó bizonyítvány mellett nyelvvizsgák, versenyek és egyéb privát teendők kötik le a tanulók maradék energiáit.
A „telekisség” varázsa is megkopik az évek során. A régi patinás épület már nem különleges hely többé, a diákok a napi rutin részeként reggel bemennek az iskolába, délután pedig szívesen lépnek ki az iskolai kötöttségek közül.
A kép persze azért nem ennyire sötét, a fiatalok nagy része megtalálja a kikapcsolódás lehetőségeit különböző partik, összejövetelek formájában, és az osztályközösségek is egyre összetartóbbá válnak az idő folyamán.
Nézetünk sokat változhat az évek alatt, de azok a pozitívumok, amiket a kis hetedikesek még tisztán látnak, valójában végigkísérik az életünket, ha nem is vesszük észre. Ha pedig hozzátesszük ehhez az iskola által eddig elért eredményeket, valamint összegezzük az egykori és mai diákok véleményét, egyértelműen kijelenthetjük: telekisnek lenni jó!
Nagy Péter 11.B
Az iskolám neve Teleki Blanka Gimnázium
Névadója Teleki Blanka, a magyar népnevelés egyik úttörője. Biztos vagyok benne, hogy méltán büszke lenne azokra az eredményekre, amelyeket a nevével fémjelzett intézmény diákjai és nevelői testülete országos viszonylatban elértek.
A gimnázium rendkívül sokoldalú, minden tehetséges diák számára megfelelő hátteret biztosít a fejlődéshez. A továbbtanuláshoz kiváló alapokat nyújt az iskola, a képzés felső szinten zajlik, erre bizonyíték az, hogy minden évben eredményesen felvételiznek a gimnáziumból elballagó diákok. A sikeres felvételik aránya és a későbbi életpályák azt bizonyítják, hogy nemcsak a tudást, de az önmegvalósításhoz szükséges mindennemű tapasztalatot is magukévá teszik az iskola diákjai, a jól képzett, segítőkész és elhivatott tanárok iránymutatásával. Hat évfolyamos matek és nyelvi tagozatos osztályok, valamint 2 négy évfolyamos osztály indul minden tanévben.
A gimnázium nagy hangsúlyt fektet a diákéletre is, mintegy kikapcsolódási lehetőséget biztosítva.
Számtalan délutáni foglalkozás közül választhatunk adottságaink szerint. Aki a színjátszás iránt érdeklődik, részt vehet a színjátszó körön, nem beszélve a híres énekkarról, s a rajzszakkörről.
Akik a sportokat szeretik, kosárlabdázhatnak, focizhatnak (az iskolai bajnokságon is nevezhetnek csapatokkal), emellett van lehetőség röplabdázásra, floorballozásra, kézilabdázásra is.
Diákprogramokból sincs hiány, a legrangosabb esemény minden évben a Telekis Napok, amely érdekes előadásokat, különböző szórakoztató programokat, koncerteket valamint fénypontként a királyválasztást és az ezzel járó koronázási ceremóniát foglalja magába. Minden szeptemberben megrendezésre kerül a szivaravató, ahol az új diákok beavatása történik meg, de nem felejthetjük el a farsangi ünnepséget, illetve a tavasz érkezését ünnepelő Tavaszköszöntőt se.
A kulturális kínálat hatalmas, rengeteg kiállítás, színházi előadás tekinthető meg egész évben az iskola jóvoltából. Több kirándulást szervez az intézmény, ezzel is lehetőségeket nyújtva a diákoknak ismereteik bővítéséhez. Minden évszakban különböző túrákon vehetünk részt a terepgyakorlatok keretén belül illetve a diákönkormányzattal. Télen pedig mindig rengeteg embert vonz a Telekis-sítábor.
Jelenleg is büszkeség tölti el szívünket, hogy tagjai lehetünk a Teleki Gimnáziumnak, és semmi kétség, hogy örömmel fogunk visszaemlékezni az itt töltött évekre, diáktársainkra, tanárainkra.
Avramucz Krisztina 11.B
Telekis Napok
Kedves olvasó! A múlt héten lezajlott iskolám legnagyobb rendezvénye, a Telekis Napok. Hétfőtől csütörtökig a négy végzős osztály kampányolt. Kitűzőket, karszalagokat, és különböző apróságokat osztogattak, így próbáltak meggyőzni minket, hogy az ő királyjelöltjükre szavazzunk. A szünetekben folyton szólt a zene, és alig lehetett közlekedni a tanári szoba előtti aulában. Lehetett közös képet csinálni, vagy karaokézni a végzősökkel.
Ahogy teltek a napok, egyre több ember viselt kampánypólót. Mind a négy osztályé különböző színű, ezért könnyű felmérni, hogy melyiknek van nagyobb rajongótábora. Az igazi szórakozás viszont csütörtök délután kezdődött. Sok osztálynak van a Telekis Napok alatt állandó programja, például büfé vagy mozi, amivel gyarapíthatják kicsit az osztálypénzüket. Az én osztályom is tart immár sokadik éve egy ilyet, és amint véget ért a tanítás, be is rendeztük hozzá a termünket. Ezután siettünk a tornaterembe, ami ezekben a napokban mindig valószerűtlenül nagynak tűnik. Ott vetítették le este a négy királyvideót, melyek szintén vicces eszközei a kampánynak. A legmulatságosabb részek mindig azok, amikor tanárainkat is viszontlátjuk a vásznon. A mozizás után pedig következett a kortes. Ez egy szórakoztató megmérettetés a jelöltek között. Itt feladatokon keresztül megtudhatjuk, mennyire bevállalósak, vagy mennyire viccesek. Táncoltak ruhafogassal, szinkronizáltak külföldi reklámokat és persze kijelentették, hogy jóban vannak egymással, és ez a királyválasztás után is így marad.
Pénteken délelőtt érdekes előadásokon vehettünk részt, a szünetekben pedig a végzősök adtak elő produkciókat az udvaron. A délután folyamán kezdődtek az alsóbb évfolyamoknak szóló programok. Minden osztály készült egy húsz perces színpadi előadással, egy versenyen fiúknak sminkeltek lányokat, videoklipeket jelenítettünk meg színpadon, udvaribolond-választást tartottunk, este hollywoodi sztároknak kellett beöltöznünk tanárainkkal, és emellett nem feledkezhettünk meg a szavazásról sem. A legizgalmasabb pillanatok azok, amikor mindenki bezsúfolódik a tornaterembe, kiabálja a szavazottjának nevét és izgul. Lassan megérkezett az igazgató és a végzősök, élükön a királyjelöltekkel. Az idei szavazás rettentő szoros volt, alig néhány szavazaton múlt az eredmény. Amikor elhangzott a negyedik, a harmadik, és a második helyezett, már sokan sírtak és sikítottak örömükben. Végül ünnepélyes keretek között az igazgató úr megkoronázta a győztest. A péntek az iskolán kívüli ünnepléssel fejeződött be.
Szombaton már inkább csak pihentünk. Voltak még megmérettetések, mint a királyi ebéd, és a királynőválasztás, de lényegében nyugisabb nap volt. Este régi, és jelenlegi telekis diákok előadásában vehettünk rész a Musical Esten, majd következett a Gála, amin újra előadták a legjobb osztályműsorokat. Ezután jött a bulizás: Michael Jackson emlékparti, iskolánk dj-jének zenéje, a Magashegyi Underground nevű zenekar és egy telekis együttes koncertje várt minket. Tízkor vége lett az egésznek, a vasárnapi takarítóbrigádnak pedig azt hiszem, nem volt könnyű dolga…
Ennyiben tudtam összefoglalni ezt a néhány fantasztikus napot, amit köszönök szépen a szervezőknek, és hadd gratuláljak Fülöp Ákosnak, a 2009-es Telekis Napok királyának!
Pataki Anett 11.B